Evangélikus díszterem
” A magyar építészet egyik legtermékenyebb építésze Alpár Ignác tervezt a kb. 500 tanulót befogadó gyönyörű műemlék főépületet, ami 1892-ben központi elemi iskolaként nyitotta meg kapuit.”
A díszteremről
Az iskola vezetősége 2020. február elején keresett meg azzal a felkéréssel, hogy segítsünk a díszterem felújításában. Ekkor rendelkezésre állt egy régi fotó, mely az eredeti díszterem belső enteriőrjét mutatta be. Ahhoz, hogy ezt a dísztermet visszaállíthassuk eredeti, egykori fényében, hosszú hónapokon át tartó kutatómunkára volt szükségünk.
Sajnálatos módon igen kevés írásos dokumentum és még kevesebb fotódokumentum maradt fenn az evangélikus elemi iskola dísztermének festéséről. Bár számos erőfeszítést tettünk az információk összegyűjtése érdekében, nem találtunk írásos nyomokat arról, hogy ki végezte a díszítőmunkákat az épületben. Azonban Alpár Ignác építészeti munkásságát alaposan tanulmányoztuk, és inspirációt merítettünk művészi repertoárjából a tervezés során.
Részletes kutatásaink során kiderült, hogy az evangélikus elemi iskola és a megyeháza hasonló időszakban épült, és ugyanaz a helyi cég kivitelezte mindkét épületet. A tervező, a generálkivitelező és az időpont is megegyezik így feltételezhető, hogy aki a Megyeháza díszítőfestését végezte az készítette az evangélikus iskolát is. Ez a közös pont és az építészeti elemek hasonlósága kulcsfontosságú információ volt a helyreállítási munka során.
Díszítőfestők nyomdokaiban
További kutatómunka eredményeképpen megtudhattuk, hogy a Nyíregyházi Megyeháza díszítőmunkáit Scholtz Róbert végezte. Scholtz Róbert mellett kiemelkedő díszítőfestőnek tekintjük Reissmann Károly Miksát is, több munkán is dolgoztak közösen. Így megvizsgáltuk az ő munkásságukat és az általuk készített díszítőmotívumokat is, hogy még pontosabb képet kapjuk a terv elkészítéséhez.
Scholtz Róbert
Reissmann Károly Miksa
A díszterem növénymotívumai
A növényi ornamentika legfontosabb motívumai és alapkompozíciói a növénytermesztés eredményességét célzó mágikus, kultikus szereppel jöttek létre. Kezdetben a természethűségre törekedtek a növényábrázolásokkal, ekkor kristályosodtak ki a növényi ornamentika motívumainak évezredeken át tovább élő alaptípusai. Az emberek többsége már az ősidők óta bárhol éljenek, használnak díszítéseket, szeretik szebbé, érdekesebbé tenni az őket körülvevő világot. Más egyéb díszítőelemek mellett szívesen használják a növények és virágok motívumait különböző formában, színben más-más módon és anyagokon. A díszítések nem csak esztétikai szempontból készülnek, ezek a díszítőmotívumok gyakran szimbolikus jelentéstartalommal is bírtak elsősorban a vallási életben vagy a mitológiában. Több évezredes múltra tekint vissza a növényi ornamentika az egyetemes kultúrában. Igen változatos az ábrázolások pontossága a kezdetektől napjainkig, a valósághűtől a teljes mértékben stilizált formákig halad.
Az épületek, mint fizikai testek, a növényi ábrázolások által szellemiséget is nyernek, üzenetük van és szemet gyönyörködtetnek szerte a világban.
Egy-egy gyógynövény stilizált formái köszönnek vissza az impozáns mennyezeten megtalálható növényi motívumokban.
Mindamellett, hogy ezek a növények esztétikai szempontból is jelentőségteljesek, mindegyik más-más módon hasznos és régre visszanyúló jelentéstartalommal rendelkeznek.
A mennyezet mintáiban megjelenik például a csipkebogyó ábrázolása, amit az ókori görög és római mitológiában a szerelemmel és a szépséggel hozták kapcsolatba és a kökény, ami számtalan betegségre jelenthet gyógymódot.
Megjelenik a hibiszkusz is, illetve az életfaként emlegetett tölgy levele, az istenség, a mindent túlélő idő jelképe és a mérgek lebontását is segítő máriatövist is láthatjuk.
Fellelhető a mennyezeti díszítésben továbbá a katáng, ami nem csupán
gyógynövényként alkalmazható, de régebben varázserőt is tulajdonítottak neki, a virágokat vízbe áztatták és segítségével beleláthattak a jövőbe. De a koriander zöld levele is felismerhető stilizált formában, ami rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz.
Scholtz Róbert
Scholtz Róbert 1832-ben született Sziléziában. Festészeti tanulmányait Bécsben végezte, ahol szobafestőként helyezkedett el, de már pályája elején is kapott megbízásokat Magyarországról. A szakirodalom gyakran emlegetik a magyar szobafestőipar megalapítójaként, aki a műfajt magas, művészi rangra emelte. Scholtz Róbert nevéhez fűződik többek között az Operaház dekorációs festése és aranyozási munkái, a Várkert Bazár épületegyüttes is büszkélkedik az ő dekorációival, sgraffitóival, a Szent István-bazilika díszítései is meghatározó jelentőségűek életművében. A századfordulón az igen neves és elismert művész volt Scholtz Róbert, erre a legjobb példa az Országház dekorációs munkálatai voltak, melyre Steindl Imre kérte fel Scholtz Róbertet.
Reissmann Károly Miksa
Reissmann Károly Miksa 1856-ban született. Scholtz és Reissmann már korábban, az Iparművészeti Múzeum díszítése során is dolgozott együtt. Hasonlóan az Országházban fellelhető motívumokhoz, láthatjuk a növényi ornamentikát erős nemzeti jelleggel. Tudását annak is köszönhette, hogy megismerte a művészettörténelem nagy állomásait, európai, kínai, egyiptomi korszakait és szellemiségét. Végül Scholtz Róbert volt az, aki aztán Budapestre hívta és elhalmozta munkákkal Reissmann Károly Miksát. Lenyűgöző a munkásságainak száma több Magyarországi településen, többek között Nyíregyházán is. Mértani installációk, virágdíszítések és indás vonalkötegek jellemzik mintáit.